A csapat t�rt�nelme

A legend�s egyes�let 1902. m�rcius 6-�n j�tt l�tre, hivatalosan Madrid Foot Ball Club n�ven, s �rdekes m�don els� eln�ke a katal�n (!) sz�rmaz�s� Juan Padr�s. A csapat a brazil Corinthians mint�j�ra a feh�r mezt �s nadr�got, valamint a k�k harisny�t �s sapk�t v�lasztotta klubsz�neknek. A r�gi po�n szerint az�rt lett feh�r, mert az alap�t� aty�k az als�nem�j�kben fociztak. M�rcius 9-�n m�r le is j�tszott�k az els� meccset, b�r a keret tagjai csak egym�s ellen j�tszottak. Az els� hivatalos fell�p�s�kre az alap�t� eln�k �ltal �letreh�vott XIII. Alfonz kir�ly-kupa volt, ahol a V�zcaya nyert a madridi Hipodr�m-ar�n�ban. A k�vetkez� �vben ugyanezen a kup�n m�r a 2. helyet szerezte meg az Athletic Bilbao m�g�tt. Azut�n beindult az �zlet: 1905-t�l egym�s ut�n n�gyszer nyert�k el az akkori orsz�gos bajnoks�got jelent� kup�t. A kor legjobbjai a kapus Buylla, a v�d� Yarza, a fedezet Taurie �s a csat�rok: Madrazo, Prats �s Revuelto voltak. A k�vetkez� �v sorsd�nt� volt: ekkor mutatkozik be a klubban az albacetei Santiago Bernab�u, a k�zel 70 �vig szolg�lja majd a klubot! 1920-ban felvett�k a Real Madrid nevet, a kir�y, XIII. Alfonz enged�lyezi a kir�lyi c�mer ill. n�v haszn�lat�t.
K�zben �j p�ly�ra is k�lt�ztek, a Ciudad Linealt 1923-ban a Newcastle United 3:2-es legy�z�s�vel siker�lt felavatniuk. 1926 nagy �v volt: ekkor v�s�rolt�k meg az els� neves szt�rt, Jose Manuel Pen�t. Az angol Johanson ut�n v�gre spanyol edz�je is lett a g�rd�nak Carcer szem�ly�ben, aki az els� orsz�gos bajnoks�gban (1928) is ir�ny�totta a fi�kat. �t a magyar sz�rmaz�s� Hertzka Lip�t k�vette, aki leigazolta a kor No. 1-�t, a legend�s kapust, Zamor�t, a madridiak els� vil�gklasszis�t - b�r a bajnoks�got az �r�k riv�lis, a Barcelona nyerte. Itt jegyzem meg, hogy a szemben�l�snak nem sportbeli, hanem politikai okai vannak: a katal�n Barca a f�v�rosi Realban az elnyom� hatalmat l�tja, legy�z�s�ben a ki nem v�vott katal�n f�ggetlens�get keresi - ez�rt is v�lt ki ilyen �ri�si indulatokat a k�t csapat k�zdelme. Az "Isteni" (ez volt Zamora beceneve) remek form�ban v�dett eg�szen visszavonul�s�ig, 36 �ves kor�ig - a cserekapusa egy�bk�nt a magyar Alberty Gyula volt. B�cs�ja remek abgang volt: utols� meccs�n, a kupad�nt�n � volt a mez�ny legjobbja az Esanol ellen (2:1).
Ekkor m�r Bernab�u �llt a klub �l�n, aki sorra Madridba cs�b�totta a kor szt�rjait:
Quinconest, Ciriacot, Regueir�t �s Olivarest. A szt�rokat akkoriban �r�letes �sszeg�rt, 60 000 peset��rt igazolta le a klub (nemr�g Anelk��rt 5,5 milli�rdot adtak -de minek...)! Hogy �rz�keltess�k az �ssezg nagys�g�t, egy fullos sportkocsit 800 peset��rt vett Quincones, s a n�k sorban �lltak el�tte...alatta? A befektet�s megtette hat�s�t: a csapat 1931-ben veretlen�l nyerte meg els� bajnoks�g�t, s a c�m�ket meg is v�dt�k a fi�k, mejd 2 �v m�lva a kup�t h�d�tott�k el a bajnoki ez�st mellett. De a polg�rh�bor� sajnos sz�tzil�lta a csapatot, 3 �vig bajnoks�got sem rendeztek, de h�t fontosabb dolguk is volt. A II. vil�gh�bor� ut�n a g�rda 1946-ban �s 1947-ben is elh�d�tott�k a kup�t, fel�p�lt az �j stadion is, de a bajnoki c�m a remek Barca �s a helyi Atletico miatt el�rhetetlen messzes�gbe ker�lt.
Bernab�u 1943-ban lett eln�k, s a klubot felvezette Eur�pa �s a vil�g cs�cs�ra. A csapat meccsein�l m�g a bikaviadalokat is t�bben n�zt�k akkoriban... 10 �v alatt a r�gi Chamartin hely�re ultramodern sportkomplexumot �p�ttetett, fedezet�l pedig egy r�szv�nyt�rsas�got alak�tott, s a bev�telb�l �p�tkezett - a tagok pedig ingyen haszn�lhatt�k a l�tes�tm�nyt. 1946-ban �s 47-ben megnyert�k a spanyol kup�t, de a bajnoki c�mhez kev�s volt 1-2 j� meccs �s j�t�kos. 1952-ra kezdett alakulni a csapat: a kapus Alonso, Lesmes, Z�garra, Molowny, Munoz, Olsen - �ket a megfigyel�k sz�les Spanyolhonb�l szedt�k �ssze. Olsen - aki nem d�n, hanem argentin - a Real els� csat�rcsillaga volt. Majdnem leigazolta a magyar Kubal�t: a Hung�ria (ma MTK) 4:2-re gy�z�tt Madridban(!), de v�g�l a Barca �r�lhetett az �tigazol�s�nak. �m Santiago nagyobb halat fogott: leigazolta a korszak szuperszt�rj�t, az argentin Alfredo Di Stefan�t, aki soha nem �lmodott magass�gig r�p�tette a lila-feh�reket.
A zseni 11 �v alatt 8 bajnoks�got, 5 BEK-et, 1 spanyol kup�t, 1 Vil�gkup�t nyert, 5-sz�r lett g�lkir�ly. Megvett�k Gent�t, majd ezent�l minden �vben legal�bb egy klasszist: Rialt, Kop�t, Santamari�t, Didit, s v�g�l Pusk�st. Jos� Villalonga mester csapata (33 �ves volt) 54-ban �s 55-ben bajnok lett, megnyerte a Latin-kup�t, s 1955-ban az els� alkalommal ki�rt tr�fe�t, a BEK-et. A d�nt�t 56-ban j�tszott�k a francia Stade Reims ellen, s p�rizsban a gallok a 9. percben m�r 2:0-ra vezettek. A v�g�n 5:3-ra a Real diadalmaskodott Marquitos �s Rial mindent eld�nt� g�ljaival. A csapat: Alonso-Atienza, Marquitos, Lesmes-Munoz, Z�garra-Jose�t�, Marsal, Di Stefano, Rial, Gento. Az els� 3 g�lt Stefano �s Rial (2) szerezt�k. Ezut�n gyorsan megvett�k az ellenf�lt�l Raimond Kop�t, akir�l el�g annyit tudni, hogy a sv�dorsz�gi VB-n 13 g�lt termelt...
A k�vetkez� �vben - b�r majdnem kiestek a b�csi Rapid ellen -, megv�dt�k a c�m�ket, a d�nt�ben az olasz Fiorentin�t kalap�lt�k el hazai p�ly�n, 125 ezer �rj�ng� n�z� ember el�tt. 2:0-ra gy�rt�k le az ellent, s a sorozatban Stefan� 7 g�lt l�tt. A csapatba beker�lt a h�tv�d Torres, a csat�r Kopa �s Mateos. 1958-ban Budapestre is ell�togattak egy 2:0-s Vasas elleni veres�g erej�ig, k�r, hogy az els� meccsen 4:0-ra gy�ztek a spanyolok Stefan� mesterh�rmas�val. Ez m�r az el�d�nt� volt, s a br�sszeli fin�l�ban az olasz Milan ellen kellett megv�deni c�m�ket. A Heyselben 67 00 n�z� �ri�si klasszisokat l�thatott: Liedholm, Schiaffino, Maldini vezett�k a lombardokat. 2:2 ut�n a hosszabb�t�sban Gento g�lja d�nt�tt, s harmadszor is Eur�pa legjobbja lett a morcos argentin mester, Carniglia Alonso-Atienza, Santamar�a, Lesmes-Santist�ban, Z�garra-Kopa, Jose�t�, Di St�f�no, Rial, Gento-csapata. Az els� k�t g�lt Stefano �s Rial l�tte, a g�lkir�ly Stefano lett 7 meccsen l�tt 10 g�lj�val!
Ekkorra �llt �ssze a legend�s csat�rsor: (balr�l jobbra) Kopa, Rial, Di St�f�n�, Pusk�s �s Gento. A Real technikai vezet�je, �sterreicher Emil leigazolta az eltilt�s�t t�lt� Pusk�s Ferencet, aki m�r t�l volt a 30-on �s legal�bb 18 kil� felesleg volt rajta. El�sz�r azt hitte, edz�nek kell a klubnak. 1958-ban �csi 6 h�t alatt leadta a felesleget, s 8 �vig � volt a szurkol�k kedvence. 58-59-ben meg is nyerte a BEK-et, s j�l is j�tszott, b�r B�csben ki�ll�tott�k, s az el�d�nt�ben az � g�lj�val gy�rt�k le a helyi riv�list, az Atletic�t a 3., d�nt� meccsen. Az idi�ta edz�, aki ki nem �llhatta �t, a d�nt�ben nem j�tszatta, mivel �csi megs�r�lt - k�r, hogy err�l a sz�guld� �rnagy semmit sem tudott. A d�nt�t ugyan megnyerte Stuttgartban a csapat a Reims ellen 2:0-ra. Bernab�u megtudta az esetet, s ki is r�gta az argentin mestert 2. BEK-gy�zelme ut�n... A csapatba beker�lt a kapus Dominguez, a k�z�pp�ly�s Ruiz �s Pusk�s helyett Mateos. A g�lkir�ly megint Di St�f�n� lett, 6 g�llal.
1960-ra �ssze�llt minden id�k egyik legjopbb csapata: Dominguez, Marquitos, Santamaria, Z�garra, Vidal, Santisteban-Herrera, Del Sol, Di St�f�no, Pusk�s, Gento (balr�l jobbra). �rdekes m�don a Real otthol rendre a Barca vagy az Atletico m�g�tt v�gzett, s ekkor tal�lkoztak el�sz�r �r�k riv�lisukkal a BEK-ben, az el�d�nt�ben, mait a madridiak nyertek, laza 6:2-es �sszes�t�ssel. A d�nt�ben a n�met Eintracht Frankfurt v�rta �ket, de minden id�k legt�bb g�lt hoz� BEK-d�nt�j�ben 7:3-ra leg�zolt�k �ket Pusk�s 4, Stefano 3 g�lj�val. A g�lkir�ly Pusk�s lett, 7 meccsen 12 g�lt l�tt! Mindenki sejtette: ez a nagy gener�ci� b�cs�ja volt, hiszen minden meghat�roz� j�t�kos 30-on fel�l volt, Pusk�s 33, Di St�f�n� �s Lesmes 34, Santamaria �s Z�garra 31, Kopa meg hazat�rt Reimsbe. Bernab�u erre leigazolta a 19 �ves Pel�t, miszerint a Santos ut�n a Realba igazol, de Pel� soha nem tartotta be a pap�ron al��rt szerz�d�st.
Stefano, Kopa �s Pusk�s m�r soha nem j�tszott egy�tt, de az�rt a Barca ellen a b�r�k vert�k ki �ket, a katal�n f�v�rosban 3 g�ljukat sem adt�k meg a lila-feh�reknek. De legal�bb a bajnoki c�met megnyerte v�gre a Real, a Barca a BEK-re koncentr�lt. Egy�bk�nt otthol f�lelmetesek voltak: 1958-1966 k�z�tt veretlen volt a csapat! Munoz mester csapata innent�l kezdve 8 �v alatt csak egyszer nem lett bajnok, de Eur�pa tr�nj�ra csak egyszer tudtak visszakapaszkodni. A Guttmann B�la �ltal vez�relt Benfica 5:3-ra verte �ket 1962-ben (Pusk�s 2 g�lt l�tt), egy �v m�lva meg az Inter kalap�lta el �ket 3:1-re. 1965-re �sszekapta meg�t a g�rda, s elh�d�tott�k a BEK-et a Partrizan Belgrad ellen, egy ny�gvenyel�s d�nt�ben a br�sszeli Heysel-stadionban. A hossz� ideig utols� BEK-gy�ztes csapat: Araquista�n-Pachin, De Felipe, Zoco, Sanch�s-Pirri, Velazq�ez-Serena, Amancio, Grosso, Gento, a g�lokat Amancio �s Grosso szerezte. Pusk�s a d�nt�n nem j�tszott, de 39 �vesen � lett a csapat g�lkir�lya 3 meccsen l�tt 5 g�lj�val, s Gento 6. BEK-gy�zelm�vel elb�cs�zott a klubt�l.
Itt v�gleg lez�rult egy sikeres korszak a Real �let�ben: Bernab�u azt adta feladatul Munoz mesternek, hogy a dr�ga k�lf�ldi szt�rok helyett �p�tsen spanyol, olcs�bb j�t�kosokb�l csapatot. Az �j gener�ci�t Grosso, Amanci�, Zoco, Velasquez, Sanchis, Del Bosque, Luis, �s Benito neve f�mjelezte. A BEK-kel nem volt szerencs�j�k, s a KEK-d�nt�t is lebukt�k az angol Chelsea ellen 1971-ben. A k�vetkez� 5 �vben mind�ssze egy bajnoki c�m s a Barca kupad�nt�beli 4:0-s leal�z�sa jelentett gy�gy�rt a sov�ny �vek�rt. Bernabeu erre taktik�t v�ltoztatott: bel�tta, hogy a sikert csak a dr�ga k�lf�ldi idegenl�gi�sok jelentik: az els� fecske a n�met VB-gy�ztes Netzer volt, de a legjobban a szint�n n�met Paul Breitnerrel, a korszak egyik legjobb, de kommunista n�zeteket vall� szt�rj�val j�rt. A Philps c�g 350 000 fontos sz�ml�val szponzor�lta a mezcser�t... Az alapcsapat a Miguel Angel-Benito, Pirri, Rubinan, Camacho-Bosque, Netzer, Breitner-Amancio, Roberto, Santillana �ssze�ll�t�s� 11 volt.
A kor nagy tri�ja: Bernab�u, Netzer �s Breitner. Megnyert�k a bajnoks�got �s a kup�t is, de a KEK-ben nem j�rtak sikerrel, amjd egy �v m�lva, 1977-ben az akkori cs�cscsapat, a Bayern M�nchen meg�ll�totta �ket - jobbak is voltak... De otthol taroltak, 1978-ban �s 79-ben is bajnokok lettek, de 1979. j�nius 2-�n meghalt 83 �ves kor�ban a klub legnagyobb alakja, Santago Bernab�u, s ez be�rny�kolta az �nnepl�st. 1980-ban kupagy�ztesek lettek, a pikant�ria az volt benne, hogy a saj�t fi�kcsapatuk, a Castila ellen nyert�k meg. 1981-ben v�gre eljutottak a BEK-d�nt�be, de minden id�k legunalmasabb BEK-d�nt�j�ben a Liverpool 1:0-ra legy�zte �ket a balh�tv�d Kennedy g�lj�val. Jellemz�, hogy a spanyolok legnagyobb helyzet�t a jobb-bekk Camacho hagyta ki... Pedig nem volt rossz g�rda az August�n-Cort�z, Sabido, Navajas, Camacho-Angel, Del Bosque, Stielike-Juanito, Santillana, Cunningham-f�le 11. A csapat legjobbjai a n�met Stielike, ill. a csat�rdu�, a Santillana-Juanito p�ros volt. 1983-ban meg a KEK-et bukt�k a nem �ppen ac�los sk�t Aberdeen ellen, akiket egy�bk�nt egy bizonyos Alex Ferguson volt...
A k�vetkez� korszakot a Butragueno, Perdeza, M�chel, Sanch�s, Velazquez-�t�s (balr�l-jobbra) f�mjelezte legjobban, akik am�gy a rengeteg hazai bajnoki c�m mell� "mind�sze" k�t UEFA-kup�t gy�jt�ttek be. 1983-ban �j korszak kezd�d�tt: a csapatot a cseh Dukla kiverte az UEFA-kup�b�l, otthol meg az Athletic Bilbao el�zte meg �ket, jobb g�lk�l�nbs�g�kkel. A legend�s mestert, Di St�f�n�t a szint�n egykori szt�r, Amanci� v�ltotta fel, aki a Real fi�kcsapat�val megnyerte a 2. oszt�ly� bajnoks�got. A r�gi szt�rok visszavonultak vagy eligazoltak (Bosque, az angol Cunningham, a holland Metgod, Remon), s az eln�k, Luis de Carlos mind�ssze egyetlen szt�rt igazolt, az argentin Jorge Valdan�t a Real Zaragoz�t�l, a t�bbieket az edz� hozta fel a fiatalok k�z�l: Chendo, Sanch�s, Michel, Mart�n Vasquez �s Butragueno, valamint Pardeza el�z� �vben m�g a Castill�ban vit�zkedett. Az ut�ls� 5 j�t�kost nevezt�k a Kesely� �t�s�nek, azaz Butragueno, alias Kesely� �t�s�nek. (La Quinta del Butrie) A bajnoks�gban m�g botladoztak, de az UEFA-kup�ban �s a Ligakup�ban nem tal�ltak legy�z�re. Az Anderlecht ellen az idegenbeli 0:3 ut�n gy�ztek 6:1-re! Ez m�r az �j csapat volt: Miguel Angel-San Jos�, Stielike, Sanch�s, Camacho-Michel, Gallego, Lozano-Butragueno, Santillana, Valdano, de rendszeresen szerepelt Chendo, Vasquez, Salguero. K�vetkezett a Tottenham �s a f�nykor�t �l� olasz Inter, Zeng�val, Bergomival, Kalle Rumenigg�vel, Altobellivel, az �r Bradyvel - �s spanyol gy�zelemmel! A d�nt�ben a magyar meglepet�scsapat, a Videoton k�vetkezett, s az els� meccsen Sz�kesfeh�rv�ron a Real 2:0-ra gy�z�tt (A Vidib�l hi�nyzott a 3 kulcsember, Csongr�di, M�jer �s Szab�).
A visszav�g�n viszont a mieink gy�ztek 1:0-ra a Bernab�uban M�jer 86. percben szerzett g�lj�val �gy, hogy Valdano 11-est hib�zott. A gy�ztes csapat: Angel-Chendo, Stielike, Sanch�s, Camacho-Michel, Gallego, Jos�-Butragueno, Santillana, Valdano (Juanito). A sorozat g�lkir�lya a madridiakt�l Santillana lett 8 meccsen szerzett 5 g�lj�val. Sanch�s apja nyomdokaiba l�pve eur�pai kup�t nyert - s m�g az 1998-as BL-gy�zelem h�rta volt neki!

A k�vetkez� ny�r �j eln�k�t (Ram�n Mendoza), �j edz�t (Molowny) �s �j csat�rt (Hugo Sanchez), k�z�pp�yl�sokat (Gallego, Maceda) hozott, s �j UEFA-kupa-gy�zelmet is. A bajnoks�got meg �ri�si f�l�nnyel, 11 ponttal hozt�k - akkoriban 2 pont j�rt egy gy�zelem�rt. Sanches megv�dte g�lkir�lyi c�m�t is, a csapat pedig 83 tal�latot �rt el. Eur�p�ban nagy brav�rt hajtottak v�gre: a n�met Borussia M�nchengladbacht�l idegenben 5:1-ra kaptak ki, de otthol 4:0-ra gy�zni tudtak! Ezut�n megint az Inter j�tt, s hosszabb�t�s ut�n megint a blanc�k �r�lhettek. Itt a n�met K�ln v�rt r�juk, de egy laza 5:1-es gy�zelemmel lemost��k �ket a p�ly�r�l. A csapat: August�n-Solana, Chendo, Maceda, Camacho-Michel, Gallego, Gordillo-Butragueno, Valdano, Hugo Sanches volt, s a d�nt� 2 meccs�n mg p�ly�ra l�pett Santillana, Juanito, Salguero, Vazquez �s Gordillo is. A sorozat h�zi g�lkir�lya Valdano lett 11 meccs alatt 7 g�llal.

(Butrie, Schuster, Michel, Hugo Sanchez) A k�vetkez� �vekben a g�rda sorra nyerte a hazai bajnoks�gokat, de a nagy c�l, a BEK el�rhetetlen�l lebegett a szem�k el�tt: pedig �rkezett a zseni�lis n�met Berd Schuster (1987: a Bayern veri ki �ket az el�d�nt�be, 0:4, 1:0), a remek Tendillo �s Llorente, a nagy Gento unoka�ccse (az el�d�nt�ben a holland PSV Eindhoven jobbnak bizonyult n�luk, szeg�ny Buyo �ri�sit poty�zot, a hollandusokn�l meg Hans van Breukelen mindent h�r�tott), a szint�n holland Loe Beenhakker edz� (a Rijkaard-Gullit-van Basten-f�le Milan lemosta �ket a p�ly�r�l). A csapatot megviselte a nemzetk�zi sikertelens�g: a j�t�kosok egym�ssal �s az edz�vel veszekedtek, t�bben t�vozni akartak, v�g�l az edz�t menesztett�k, mint rendesen. �rkezett a walesi Joh Toschak, a legend�s liverpool-j�t�kos, s vele az argentin VB-gy�ztes k�z�ph�tv�d-fejedelem, Oscar Ruggeri, a fiatal Hierro. Nem is hi�ba, a Real sorozatban �t�dsz�r megnyerte a bajnoks�got, de a Milan megint jobb volt n�luk a BEK-ben - jogosan. Toschak ezut�n otthol a 3. helyre vezette a csapatot-ki is r�gt�k annak rendje-m�dja szeruint. Ezut�n j�tt megint Di St�f�no, aki visszaszerezte a bajnoki c�met - de a BEK-ben a szovjet Szpartak Moszkva Madridban verte ki a csapatot. Ezut�n a nagy gener�ci�: Butragueno, Michel, Gordillo, Hugo Sanches m�r a hazai bajnoks�got sem volt k�pes megnyerni...
A kilencvenes �vek elej�t�l a v�g�ig a Michel-Sanchis-Butragueno-h�rmasa (balr�l jobbra) uralta a klub csapat�t a p�ly�n (�s az �lt�z�ben is), de ezek az �vek 1997-98-ig nem sok sikert hoztak. R�ad�sul az �si ellens�g, a Barca ekkor �lte egyik f�nykor�t a Johan Cruyff-f�le Drem-teamj�vel. Nem el�g, hogy a fiatalokk�z�l nem ker�lt fel a nagyokhoz igazi klasszis, mint el�tte a fenti h�rmas, vagy k�s�bb Raul, Casillas, de m�g az igazol�sokkal is rendre mell�fogott a Mendoza eln�k �s Pirri technikai igazgat� �ltal dirig�lt vezet�s�g.
�ri�si csal�d�s volt a jug� Pedrag Szpaszics, a rom�n George Hagi , a K�rp�tok Maradon�ja, a cseh Petr Dubovsky (Isten nyugosztalja), a horv�t �vegt�rd� Robert Proszinecski - r�ad�sul k�tszer is az utols� fordul�ban, mindk�tszer Tenerif�n vesz�tett�k el a bajnoki c�m�ket... A Tenerife edz�je egy bizonyos Jorge Valdano, legjobbja valami Fernando Redondo volt... Miut�n Antics, Beenhakker, Benito Floro �s Di St�f�no �sszesen 1 �rva kupagy�zelmet voltak k�pesek "�sszeszorgalmaskodni" a f�leg Buyo-Chendo, Sanch�s, Nando, Spasic, Alkorta, Lasa, Ramis-Michel, Milla, Hierro, Tendillo, Vilarroya, Luis Enrique, Hagi, Proszinecski, Llorente, Arag�n, Losada, Aldana, Maqueda, Jaro (k), Urza�z, Velasco, Mart�n Vazquez-Butragueno, Zamorano, Alfonso, Esnaider, Dubovsy-f�le kerettel.
1995-re v�gre megt�rt a j�g: a mumus tenerif�t�l leigazolt�k Valdan�t, aki hozta magval kedvenc�t, Redond�t, s a "Filoz�fus" leigazolta a (valaha) remek sz�ls�t, Jos� Amavisc�t �s a Barc�val �sszevesz� zseni�lis Michel Laudrupot. De egyben kezdte le�p�teni a r�gieket: a Real leggyeng�bb l�ncszem�nek tartott Paco Buy�t, Butraguen�t, Michelt, Chend�t, Sanch�st, Vazquezt... Ki akarta tenni Zamoran�t is, de a "Rettenetes Iv�n" �s a "Helikopter" (mivel j�j fejelt) becenevekre hallgat� csilei g�lkir�lyi c�mmel v�laszolt (28). A Barc�t 5:0-lal k�ldt�k haza... A szezon legpozit�vabb meglepet�se egy 17 �ves csat�r, bizonyos Raul felt�n�se volt, s a legjobb egy�bk�nt a d�n Laudrup volt, ki nem sokat futott, de a labd�inak szeme, s�t, f�le �s l�ba is volt. Bejutottak els� alkalommal v�gre a BEK ut�dj�ba, a BL-be, igaz, az UEFA-kup�ban k�pesek voltak a h�res-neves d�n Odense ellen kiesni, hazai veres�ggel! 1996-ben a BL volt az els� sz�m� c�lpont (a Fradit is 6 g�llal b�ntett�k), de a hazai bajnoks�gban veres�get veres�gre halmoztak, majd a Juve a BL-b�l is kiverte �ket. A szezon legpozit�vabb meglepet�se egy 17 �ves csat�r, bizonyos Raul felt�n�se volt.
1996 d�nt� �v volt: �rkezett a Milannal 4 bajnoki c�met bezsebel� edz�fejedelem, Capello, hozta mag�val a jobbh�tv�d Panuccit, �rkezett Roberto Carlos, Secret�ri�, Seedorf, s a k�t szl�v csat�r, Suker �s Mijatovics, akik m�g 87-ben Jugoszl�via sz�neiben egy�ttt voltak vil�gbajnokok az ifik k�z�tt. Alapcsapata: Illgner-Panucci, Hierro, Alkora, Roberto Carlos-V�ctor, Seedorf, Redondo-Raul, Suker, Mijatovics)A csapat f�l�nyesen nyerte meg a hazai bajnoks�got, s a Barca ellen a Szuperkup�t. Nem �rezte j�l mag�t Madridban, az eln�k, Fernando Sanz be karta tetetni csapat�ba fi�t, Sanzot, aki am�gy nem is volt rossz focista. J�tt helyette a n�met Jupp Heyknes, aki a Bl-t vette c�lerestbe, s a csapat, f�leg Carlos �s a menet k�zben �rkezett brazil S�vi� remekl�s�nek k�sz�nhet�en bejutott a d�nt�be, ahol a Juv�t 1.0-ra gy�rt�k le, Mijatovics g�lj�val. A mez�ny legjobbja egy�bk�nt Fernando Hierro volt, aki minden torin�i t�mad�snak �tj�t �llta. A tavalyi csapatba beker�lt V�ctor hely�re Christian Carambeau, a s�r�lt Suker helyett pedig a Zaragoz�t�l �rkezett Morientes. De a legboldogabb a csk. Sanch�s volt: apja ut�n (1966) � is BL-gy�ztes lett a Real sz�neiben!!! De mivel a bajnoki c�met bukt�k, ez�rt a BL-gy�ztes n�metnek mennie kellet, s �rkezett az egykori j�t�kos, Camacho, aki el sem kezdhette a szezontt, mert �sszeveszett Snz eln�kkel. Ut�dja a holland Guus Hiddink lett, a VB-n 4. helyezett Hollandia �l�r�l. Neki abszol�t nem volt tekint�lye, a csapatnak sem ment, Seedorf �sszeverekedett el�bb Ivan Camp�vel, majd Hierr�val is, de legal�bb hoza a Boca Juniors ellen�ben a Vil�gkup�t. (Illgner-Panucci, Sanch�s, Hierro, Sanz, Roberto Carlos-Seedorf, Redondo-Raul-Mijatovics (Jarni), Savio (Suker)). A bajnoks�got viszont nem siker�lt megnyerni, egyed�l Ra�l g�lkir�lyi c�me vigasztalhatta �ket.
1999-ben viszont �j korszak kezd�d�tt: Lorenzo Sanz a k�zelg� �nnep, a klub 100. sz�let�snapj�ra egy nagy csapatot akart �p�teni, s p�nzt nem k�m�lve megvette Steve MCManamant a Liverpoolt�l, a Celt�t�l Michel Saldag�t, a t�r�k Fenert�l Elvir Baljicsot, az Arsenalt�l Nicolas Anelk�t, az Espanolt�l Ivan Helguer�t. Az �j edz� a walesi John Toschak lett, aki hozta mag�val a kameruni Geremi N'gitap Fots�t. Tosch alapcsapata: Illgner-Michel Saldago, Hierro, Helguera, Roberto Carlos-McManaman, Seedorf, Redondo, Baljics (Anelka)-Raul, Morinetes akart lenni, de a 15 milli� dolcsiba ker�l� Baljics alig volt eg�szs�ges, m�g a megv�lt�k�nt �rkezett Anelka, aki k�tszer annyiba ker�lt, form�n k�v�l volt, alig j�tszott, els� g�lj�ra f�l �vig kellett v�rni, az is �gy ment be, hogy r�r�gt�k... A bajnoks�gban csak szenvedtek, de ekkor v�dett el�sz�r Iker Casillas. A Realnak kapusv�ls�ga volt: Illgner s�r�lt volt, az argentin Bizarri gyeng�n v�dett, igaz, soha nem kapta meg a bizalmat, Casillast t�l fiatalnak tartott�k, s a kifut�ssal is gondjai akadtak. Ekokr mer�lt fel egy�bk�nt az akkoriban remekl� S�f�r neve is. Ki is r�gt�k, s Sanz el�kapta az adu �szt, az ut�np�tl�s �l�r�l Vicente Del Bosqu�t.
A bajuszos mester fel�lesztette a csapatot, b�r a klubvil�gbajnoks�gon nem volt szerencs�je, de kezdte be�p�teni embereit a csapatba: szerepet kapott Casillas, Meca �s Zarate is, ut�bbiak g�lokat is szereztek. A Real meg mag�ra tal�lt: otthol legy�zt�k a Barc�t, a BL-ben meg kivert�k a Bayern M�nchent, a Bosque �ltal rehabilit�lt francia Anelka 2 g�lj�nak k�sz�nhet�en. Ezut�n kivert�k a Manchester Unitedet is (Redondo nagy meccse volt ez, �lete legjobb form�j�ban j�tzsott a k�s�bb a BL-legjobbj�nak v�lasztott fi�). A p�rizsi d�nt�ben a honfit�rs Valencia v�rt r�juk, de az Iker Casillas-Ivan Helguera-Karanka, Ivan Campo, Michel Saldago (Hierro), Roberto Carlos-Redondo, McManaman, Raul-Morientes (Savio), Anelka (Sanch�s)-�sszet�tel� csapat 3:0-s, f�l�nyes gy�zelmet aratott. Sz�p gesztus volt Bosqu�t�l, hogy a kezd�b�l kikopott k�t legend�t, Manu Sanchist �s Hierr�t becser�lte a v�g�re, hogy �k vegy�k �t a kup�t...
De 2000-ben minden megv�ltozott: j�tt az eln�kv�laszt�s, s j�tt a 96-os vesztes, Perez, aki nem kevesebbet �g�rt, mint azt, hogy megv�laszt�sa eset�n Figo a Realba igazol, s m�r a portug�l al� is �rta az el�szerz�d�st. Hia�ba nyert 3 �v alatt 2 BL-t Sanz alatt a Real, a hatalmas ad�ss�g�llom�ny �s Figo �g�rete er�sebbnek bizonyult. Figo 57 milli�ba eur�ba ker�lt, igaz, ebb�l a Telf�nica nev� c�g �tv�llalt Figo kereskedelmi jogai�rt cser�be. De j�tt m�g Flavio Conceicao a Deporb�l, Claude Makelele a Celt�b�l, Solari az Atletic�t�l, valamint a spanyol v�logatott MUnitis-Celades-Cesar-tri� - t�vozott Anelka, Karambeau �s Redondo. A BL-ben a Bayern atomv�delm�vel nem b�rtak, de a spanyol bajnoks�gban senki sem �llhatott �tjukba. A bajnoks�g legjobbj�nak Fig�t v�lasztott�k, aki csoda, hogy t�l�lte a Barca elleni idegenbeli tal�lkoz�t, volt � ott minden, csak rendes ember nem... 2001 nyar�t �jabb nagy n�vvel tette eml�kezetess� Perez: j�tt a francia Zidane, aki b�r m�r vil�gbajnok, Eur�pabajnok volt, de Istenigaz�b�l a Realban bontakoztatta ki tud�s�t, b�r kellett 2 h�nap a beilleszked�s�hez. Zizou a visszavonul� legenda, Sanch�s 5-�s mez�t �r�k�lte meg. Otthol botladoztak, de a BL-ben verhetetlenek voltak: igaz, a Lokomot�v Moszkva elleni BL-selejtez� ut�n k�nyszerlesz�ll�st kellett v�grehajtani, mert a g�p motorj�b�l l�ngok csaptak el�... K�zben Perez megoldotta a klub anyagi gondjait: eladta 70 milli�rd pezet��rt (kb 100 milli�rd forintban) a klub r�gi edz�k�zpontj�t, a f�v�ros k�zep�n elhelyezked� Ciudad Deportiv�t. De egy �ri�si pofonba az�rt siker�lt beleszaladni: a klub 100. sz�let�snapj�n a hazai p�ly�n megrendezett kupad�nt�n - rossz j�t�kkal - a Depor megverte a Realt. De a BL-d�nt� minden�rt k�rp�tolt minket: Zidane csodag�lj�val (az a rosszabbiik l�ba volt!) �s f�leg a cserek�nt be�llt Casillas h�rom par�d�s v�d�s�vel legy�rt�k 2:1-ra a n�met Bayer 04 Leverkursent! A csapat: Cesar (Casillas)-Michel Saldago, Hierro, Ivan Helguera, Roberto Carlos-Figo (McManaman), Makelele (Flavio Conceicao), Zidane, Solari-Raul, Morientes.
2002-ben a Ronaldo-hadm�velet borzolta a madridist�k �s a vil�g ked�ly�t: a VB frissg�lkir�lya, aki n�gy�ves szenved�s ut�n k�zd�tte vissza mag�t a cs�csra, mindenk�ppen ott akarta hagyni az Intert, aki 4 �vig fizette �s t�mogatta a semmi�rt... Zs�rfej j�tt (4-5 kil� f�l�sleggel egy�tt), l�tott s gy�z�tt: els� madridi �v�ben bajnok, g�lkir�ly �s Aranylabd�s lett. A csapat nagy csat�ban, de meg�rdemelten lett jobb otthol a Real Sociedadn�l, m�g a BL-ben a Juve tov�bbjutott, b�r ha Figo ber�gja a 11-est, vagy Raul �s Ronaldo nem s�r�l meg, s j�tszik 50%-osan, akkor... Mindenesetre a szezonb�l Ronaldo manchesteri mesterh�rmasa maradand� eml�k marad. Ezen a meccsen be�llt cserek�nt a csapatb�l kiszorul Beckham, aki azonnal g�llal �s g�lpasszal szomor�tootta a kir�lyi klub h�veit...
...hogy 2003-t�l ugyan� m�r a fenti h�veknek okozzon ugyanezen m�veletekkel. A Fergusonnal �sszekap� Becks a Real egyik legolcs�bb �s legdr�g�bb igazol�sa is. Hogy mi�rt? Mert b�r 37 milli� eur�ba ker�lt, r�szletekben kell fizetni, r�ad�sul Beckham r�v�n annyi extra j�vedelme lesz a klubnak, hogy tal�n m�g j�l is j�rnak - r�ad�sul Makelelet szor�totta ki a csapatb�l, akit 22 milli��rt siker�lt eladni - r�ad�sul Abramovics k�szp�nzben fizetett:). S dr�g�n is megfizethetnek, hiszen az angol sz�pfi� �rkezt�vel, hogy �llhass�k 5 milli� k�r�li fizet�s�t, keretsz�k�t�st kellett v�grehajtani: t�vozott Makelele, Flavio, McManaman (aki napi 4 milli� forintot keresett), Morientes, Munitis, Savi�, Campo, Geremi, Celades.

 Klubt�rt�net 1902. m�rcius 18-�n j�tt l�tre a Madrid Football Club, az alap�t� okirat szerint "sportj�t�kok gyakorl�sa c�lj�b�l". A spanyol fõv�rosban kor�bban l�tezett m�r egy, a labdar�g�st kultiv�l� egyes�let, az 1897-ben alakult Foot-ball Sky. Ut�bb sokan a Real Madrid elõdj�nek tekintett�k ezen alakulatot - t�vesen... Akkoriban gyerekcipõben j�rt Spanyolorsz�gban a futball, b�r l�tezett m�r a Madridot, a katal�n Barcelon�t, s a Baszkf�ldet (Bilbao, San Sebastian) �sszek�tõ h�romsz�g. A Madrid FC akkori eln�ke, Juan Padr�s kezdem�nyez�s�re l�trej�tt, 1902-es, tulajdonk�ppeni elsõ orsz�gos bajnoks�gban �t csapat indult. A k�t nap alatt (1902. m�jus 13-15) lep�rgetett torn�t, s �gy az elsõ, ma is jegyzett c�met a Vizcaya Bilbao nyerte, a madridi Hip�dromo k�tezer fõs k�z�ns�ge elõtt. Egy �vvel k�sõbb m�r Campeonato Espana-nak nevezt�k a torn�t, viszont csak h�rom csapat indult. A Madrid FC m�sodik lett, az Athletic Bilbao m�g�tt. 1904-ben m�r h�rom madridi egyes�let nevezett, a Madrid FC nem. A fennmarad�s��rt k�zdõ klub alkalmasint gyûjt�tte az erõt a k�vetkezõ id�nyre. Nem hi�ba! 1905-ben megkezdõd�tt az elsõ igazi sikersz�ria: 1905-ben, 1906-ban, 1907-ben �s 1908-ban is a Madrid nyerte el a tr�fe�t. Ebben a peri�dusban akadtak az�rt m�r "t�rzsj�t�kosok", olyanok akiknek sz�p eredm�nylist�j�t, hossz� p�lyafut�s�nak adatait megõrizte az ut�kor. A kor egyik legjobb kapusa, Adolfo Alvarez Buylla, a v�dõ Jos� Angel Berraondo �s Joaqu�n Yarza, a fedezet Enrique Normand Taurie �s Manuel Yarza, a francia sz�let�sû csat�r, Pedro Parages Diego-Madrazo, az ugyancsak csat�r Manuel Prats �s Frederico Revuelto egyar�nt n�gy-n�gy kupagyõzelmet szerzett. A k�vetkezõ �vek nem hoztak �jabb sikert - �m enn�l sokkal t�bbet nyert az egyes�let. Bemutatkozott egy Albacete k�zel�bõl sz�rmaz� fi�cska, bizonyos Santiago Bernab�u. E pillanatt�l dat�l�dik a k�sõbbi nagyh�rû eln�k "h�zass�ga" im�dott klubj�val: Don Santiago k�zel hetven esztendõn kereszt�l szolg�lta a Madridot. 1912-ben - m�r az �j p�ly�n, az O'Donnellen - mutatkozott be az elsõ csapatban, k�z�pcsat�rk�nt. A Madrid FC-bõl Real Madrid lett. A nagy futballbar�t h�r�ben �ll� XIII. Alfonz kir�ly 1920. j�nius 29-i rendelet�ben enged�lyezte az egyes�letnek a kir�lyi n�v, illetve a c�mer haszn�lat�t. K�zben nemcsak a n�v, hanem a p�lya is v�ltozott: 1923-t�l az O'Donnellt elhagyva a Ciudad Lineal-t b�relte az egyes�let, majd 1924. m�jus 17-�n, az angol Newcastle United 3-2-es legyõz�s�vel megny�lt a mai stadiont�l nem is t�l messzire l�võ Chamart�n-stadion. A k�vetkezõ m�rf�ldk�vet a professzionalizmus bevezet�se jelentette - a magyarral azonos �vben -, 1926-ban. A megerõs�d�tt Madrid m�r j�t�kosokat is v�s�rolt: ekkor ker�lt p�ld�ul a kir�lyi klubhoz Jos� Mar�a Pena is. Pena akkoriban m�r ismert, v�logatott j�t�kosnak sz�m�tott az Arenas de Guetxo egy�ttes�ben. Az �v v�g�re "igazi" spanyol edzõje is lett a Madridnak: Juanito Carcer, a kor�bban t�z �vet a csapat mellett �gyk�dõ, angol Arthur Johnson ut�da. A g�rda egyre ink�bb kezdte levetni a csecsemõruh�t. 1928-ban m�r szt�rt igazolt, Gaspar Rubio szem�ly�ben. Nevezett urat nagy becsben tartj�k Madridban, b�r azt mondj�k r�la a legend�k, sohasem futotta be azt a karriert, amit j�soltak neki. H�sz�ves kor�ban �rkezett a Levant�b�l. Az 1928-29-es id�nyben rajtolt orsz�gos bajnoks�gban a Barcelona m�g�tt a Real m�sodik lett. Hamarosan tov�bb erõs�d�tt a csapat: 1930-ban 150.000 pezet��rt a Madrid megvette a Barcelona �s az Espanol akkor m�r vil�gh�rû kapus�t, a szer�nyen "Istennek" bec�zett Zamor�t. M�gpedig egy magyar edzõ, bizonyos Hertzka Lip�t korszak�ban. Ne becs�lj�k le akkori v�tel�r�t, akkoriban csillag�szati �sszegnek sz�m�tott. A katal�n Zamor�t nevezhetj�k a Real Madrid elsõ vil�gklasszis�nak. Zamora 1930-as �rkez�se csak fokozta a v�s�rl�si l�zat: Santiago Bernab�u szorgalmaz�s�ra a kor �jabb �s �jabb szt�rjai �rkeztek az egyes�lethez: Quincoces, Ciriaco, Regueiro �s Olivares. A v�r�t�mleszt�s j�t tett a g�rd�nak: a k�zt�rsas�g kiki�lt�sa ut�n, 1931. �prilis 14-tõl a Real elõnevet elhagy� Madrid veretlen�l nyerte t�rt�nete elsõ ligabajnoki c�m�t 1931-32-ben. Egy esztendõvel k�sõbb ism�telt a leg�nys�g: m�r a hajdani Barcelona j�t�kossal, a remek Jos� Samitierrel megerõs�dve nyert. A k�vetkezõ szezonban a baszk Athletic Bilbao ugyan megelõzte a feh�reket, de a kup�t az�rt begyûjt�tte a Madrid. A bajnoks�gban a k�vetkezõ k�t id�nyben is m�sodikk�nt z�rt, �m 1936-ban �jra elh�d�totta a kup�t. A polg�rh�bor� h�rom esztendõre megb�n�totta a spanyol futball�letet, s sz�tzil�lta az egyes�let harmincas �vekbeli nagy csapat�t. A k�vetkezõ sikerekre majd egy �vtizedet kellett v�rni: a Real Madrid 1946-ban �s 1947-ben �jra elh�d�totta az orsz�gos kup�t. De ezzel egy�tt a negyvenes �vek m�sodik fele ink�bb a k�sõbbi t�rt�net szempontj�b�l fontos finoms�gok miatt eml�kezetes. Megkezdõd�tt az �j stadion �p�t�se (1944. okt�ber 27.) majd h�rom �vvel k�sõbb fel is avatt�k. B�r bemutatkoztak - k�sõbb nagy szerepet j�tsz� - tehets�ges ifjak, mint Luis Molowny vagy Miguel Munoz a csapatban, a bajnoki c�met nem tudta megkaparintani a Madrid. A Barcelona s a v�rosi vet�lyt�rs Atletico Madrid rendre lepip�lta a feh�reket. Santiago Bernab�ut 1943-ban v�lasztott�k meg a klub eln�k�nek. �gy �rezte, elj�tt �lete pillanata, arra a posztra ker�lt, amelyre mind�g is v�gyott. B�szke volt az egyes�let trad�ci�ira, �ppen ez�rt elfogadhatatlannak tartotta, hogy a Real Madrid epiz�dszerepet t�lts�n be a spanyol futballban. M�rpedig a negyvenes �vek elej�n-k�zep�n csak azt t�lt�tt be. A g�rda messzire ker�lt a polg�rh�bor� elõtti �vek sikereitõl, s b�r 1942-ben m�sodikk�nt z�rt a bajnok Valencia m�g�tt, a magaslat megj�r�sa a ritka kiv�telt jelentette. Don Santiago eln�kk� v�l�s�nak �v�ben jutott a m�lypontra a csapat: mind�ssze tizedik lett a tizenn�gy csapatos lig�ban. Bernab�unak vil�gos j�võk�pe volt. Nincs r� jobb sz�, egyszerûen ut�lta, hogy a hajdan oly n�pszerû g�rda meccseit legjobb esetben is csak hatezer n�zõ l�togatja, s hogy a futball n�pszerûs�ge nem vetekedhet a bikaviadalok�val. Szemei elõtt egy olyan g�rda jelent meg, amelynek kicsi a Chamart�n tizenhatezres lel�t�ja, s amely nemcsak Spanyolorsz�gban, de eg�sz Eur�p�ban rettegett lesz. A feladat nem volt egyszerû. A Real Madridnak t�z �vre �s nagy szerencs�re volt sz�ks�ge ahhoz, hogy beteljes�tse Bernab�u �lm�t. Az eln�k val�s�gos reformer lett - minden modern klubeln�k p�ldak�pe -, �tszervezte az egyes�letet �s a r�gi Chamart�n hely�n ultramodern stadiont �p�ttetett, m�gpedig az ezzel r�szv�nyeket v�s�rl�k �ltal fizetett p�nzbõl. A tagok term�szetesen ennek fej�ben haszn�lhatt�k az �sz�medenc�ket, a teniszp�ly�kat, a tornatermet, m�g a k�rh�zat is - a stadion ter�let�n. Bernab�u azt rem�lte, mire elk�sz�l a stadion, "k�sz lesz" a csapat is. Nem ment k�nnyen, sõt... Ugyanakkor akadtak b�ztat� jelek. 1946-ban �s 1947-ben is megnyerte a csapat az orsz�gos kup�t. 1940-ben �s 1943-ban d�ntõs volt a g�rda, de mindk�tszer elbukott. Bõ hat �v alatt n�gyszer is eljutott a d�ntõig a Madrid. Ez azt jelentette, hogy egy-egy m�rkõz�sen b�rkivel k�pes felvenni a versenyt, de sorozatos j� teljes�tm�nyre m�g nem k�pes. Mi kellett ehhez? Persze, hogy n�h�ny �j j�t�kos! Bernab�u �s emberei azonban m�r a negyvenes �vek v�g�tõl fokozatosan �p�tgett�k a j�võ csapat�t. M�g nem tudt�k, csak rem�lt�k: a Real Madrid, ha �gy tetszik, a Kir�lyi Madrid egyszer val�ban a vil�gfutball uralkod�ja lesz. Az eln�k akkoriban m�g meglehetõsen gyakran v�ltogatta az edzõket. Hatalomra jut�sa ut�n Ramon Encinas vezette a csapatot, de miut�n nem nyert semmit, k�t �s f�l �v ut�n mennie kellett. Õt a legend�s Jacinto Quincoces k�vette, aki ugyan egyszer megnyerte a kup�t a csapattal, m�gis elk�sz�nt. Õt Baltasar Albeniz k�vette, majd j�ttek a k�lf�ldiek. Elõbb az angol Michael A. Keeping, azut�n az uruguayi Hector Scarone, majd 1952-ben a csapat egykori kitûnõ j�t�kosa, a kiv�telesen spanyol Juan Antonio Ipina, azt�n az ugyancsak uruguayi Enrique Fernandez, Õ volt az, aki bajnokcsapatt� tudta emelni a Real Madridot. 1952-53-ra m�r kezdett gy�m�locs�zni az eln�k v�s�rl�si politik�ja. Adva volt az Alonso kapus, Lesmes II, Z�rraga, Molowny, Munoz, Olsen alkotta mag. De Bernab�u �rezte: m�g tov�bb kell erõs�tenie a csapat�t. Nem is tagadta, a Barcelona p�ld�ja lebegett a szeme elõtt. A katal�nok az �tvenes �vek elej�n leszerzõdtett�k a magyar Kubala L�szl�t. Enn�l jobbat nem is tehettek volna magukkal. Bernab�u meg akarta tal�lni a maga Kubal�j�t. Spanyolorsz�gban nem akadt hasonl�ra, ez�rt k�r�ln�zett a spanyol ajk� D�l- Amerik�ban. Nem kellett sok�ig keresg�lnie, vil�gos volt, ki lehet a csodat�võ. Egy akkor, 1952-ben m�r 26 �ves argent�n a kolumbiai kal�zlig�b�l. Bizonyos Alfredo Di St�fano. Az 1953-as ny�r persze nem csak Don Alfredo �rkez�se miatt v�lt "t�rt�nelmiv�" Madridban: akkor vette meg a Real Francisco Gent�t a Santandertõl. Att�l az �vtõl kezdve szinte minden esztendõben legal�bb egy, de ink�bb k�t vil�gklasszis lelt otthonra a Bernab�u-stadionban: �rkezett Rial, Kopa, Dominguez, Santamar�a, Didi, Simonsson, s csak eml�tve utols�k�nt: Pusk�s... A Madrid 1955-ben, az akkori legtekint�lyesebb nemzetk�zi klubserleg, a Latin-kupa megnyer�s�vel jelezte: a m�r szervezõdõ Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�j�nak elsõ sz�m� es�lyese. Akkoriban - 1955 febru�rj�t�l - m�r Jos� Villalonga dirig�lta a csapatot. A kir�lyi klub szempontj�b�l a lehetõ legjobbkor �rt�k ki az eur�pai bajnokcsapatok torn�j�t, 1955-56-ra ugyanis m�r kialakult az eur�pai porondot megh�d�tani k�pes g�rda. Az elsõ sorozatban a Madrid a sv�jci Servette, a jugoszl�v Partizan, �s az olasz AC Milan "test�n" kereszt�l mas�rozott a p�rizsi d�ntõbe, ahol 1956. j�nius 12-�n a francia Stade de Reims volt az ellenf�l. Negyven�tezer francia legnagyobb gy�ny�rûs�g�re a hazaiak m�r a 9. percben 2-0-ra vezettek. A Real felkelt a padl�r�l, s Di St�fano �s Rial r�v�n m�g az elsõ f�lidõben kiegyenl�tett. De a 61. percben Hidalgo g�lj�val ism�t a Reims vezetett. A Real azonban Marquitos �s Rial k�t g�lj�val v�g�l a Madrid� lett az elsõ Eur�pa-kupa. A "ny�gve" megnyert d�ntõ ut�n a k�vetkezõ ki�r�sban erõnyerõk�nt kezdtek a madridiak. A m�sodik k�rben viszont majdnem elsz�lltak az osztr�k Rapid ellen. Majd a francia Nice, az angol Manchester United, �s a d�ntõben az olasz Fiorentina sem tudta meg�ll�tani a spanyolokat. A Real m�jus 30-�n hazai p�ly�n, Madridban 125.000 n�zõ elõtt nyert 2-0-ra. A harmadik sorozatban m�r Budapest is l�thatta a csodacsapatot. A belga Royal Antwerp, majd a spanyol Sevilla ut�n az elõd�ntõben a magyar Vasast kapta a madridi g�rda. A br�sszeli d�ntõben a Milan volt az ellenf�l. Ez volt a legnehezebb az elsõ �t megnyert BEK-d�ntõ k�z�l. Pusk�s akkoriban m�g eltilt�s�t t�lt�tte, de m�r volt magyar tagja a klubnak. A techniaki vezetõ �streicher Emil. Az eln�k szimp�ti�ja k�sõbb nagyon sokat �rt Don Emilio-nak, de a Real Madridnak is. Don Santiago elfogadta a technikai vezetõ v�lem�ny�t, s hajland� volt megh�vni Pusk�st Madridba. 1958 nyar�n �j j�t�kossal gazdagodott a Real Madrid j�t�koskerete. Pusk�s Ferenccel. �streicher elmondta Pusk�snak, hogy Bernab�u szeretn�, ha Eur�pa legjobb csapat�ban futballozna. Pusk�s �nkritikusan v�laszolt: "T�l k�v�r vagyok, nem biztos, hogy �gy bef�rn�k a csapatba. Idõre van sz�ks�gem ahhoz, hogy lefogyjak." Don Emilio erre azt felelte, hogy ezzel ne is t�rõdj�n, hanem mihamarabb utazzon Madridba. Pusk�s k�sõbb maga mes�lte, hogy �gy festett, mint egy felf�jt �ri�slufi. Santiago Bernab�u �rkez�se ut�n azonnal fogadta, tolm�cs n�lk�l pr�b�ltak t�rsalogni. Az eln�k hadart valamit spanyolul, mire Pusk�s magyarul karattyolt. Azt�n Don Santiago n�met�l pr�b�lkozott, a szerzõdtetni k�v�nt j�t�kos az �ltala ismert n�h�ny spanyol sz�val v�laszolt. V�g�l sz�tt�rta a karj�t �s elmutogatta: "Ide figyeljen, ez mind nagyon sz�p, de megn�zett engem alaposan? Legal�bb tizennyolc kil� t�ls�lyom van." Bernab�u �gy v�laszolt: "Ez nem az �n gondom hanem a ti�d." Ennyiben maradtak. Pusk�s 1958 nyar�nak elej�n - ha k�v�ren is, de - a Real Madrid j�t�kosa lett. Pusk�ssal k�ts�gtelen�l erõs�d�tt az am�gy sem gyenge g�rda. A magyarnak idõ kellett ugyan ahhoz, hogy beilleszkedjen a csapatba, de azt�n elkezdte r�gdosni a g�lokat. Vele komplett lett az �t�sfogat, amelyet akkoriban - jogosan - a vil�g egyik legerõsebb t�mad�sorak�nt emlegettek. A francia Kopa, az argent�n-spanyol Rial �s Di St�fano, a magyar Pusk�s �s a kvintett egyetlen spanyol sz�let�sû tagja, Paco Gento! �t vil�gklasszis, egyetlen klubban. Nem csoda, hogy a Madrid alig tal�lt legyõzõre. B�r a bajnoks�got a Barcelona nyerte, Bernab�u nem nagyon szomorkodott ezen. Sz�m�ra csak az eur�pai korona volt a fontos. 1958-59-ben a Besiktas, a Wiener Sportclub �s az Atletico Madrid ut�n a stuttgarti d�ntõben a francia Stade de Reims v�rt a Realra. A v�geredm�ny 2-0 lett, ezzel a Madrid megszerezte negyedik BEK gyõzelm�t. Ameddig a hazai frontokon a Barcelona rendre a Madrid elõtt v�gzett, a nemzetk�zi porondon tov�bbra sem volt p�rja a kir�lyi klubnak. Az 1959-60-as sorozatban a luxembergi Jeunesse Esch, a francia Nice, �s a spanyol Barcelona volt az ellenf�l a d�ntõbe vezetõ �ton. A fin�l� minden idõk legjobb BEK-d�ntõjek�nt, a futball d�szelõad�sak�nt vonult be a t�rt�nelembe. Ugyan a frankfurtiak vezettek, a Madrid azonban pazar j�t�kkal ford�tott, �s v�g�l 7-3-ra nyert. Tal�n senki sem tudta, tal�n mindenki sejtette: az eur�pai klubfutballt forradalmas�t�, a bajnokok torn�j�nak hõsi korszak�ban minden ki�r�st megnyerõ kir�lyi klub a cs�csra �rkezett. Szt�rjai k�z�l Di St�fano �s Lesmes 34, Pusk�s 33 �ves volt, Rial 32, Santamar�a 31, de Z�rraga is elm�lt 30. Bizony sokan tartottak att�l, hogy v�ge szakadhat a hegem�ni�nak. Santiago Bernab�u is megpr�b�lt l�pni, elõszerzõd�st k�t�tt a vil�g legtehets�gesebb j�t�kos�val, a m�g tizen�ves brazil Pel�vel. �gy �llapodott meg vele, hogy a Santos-szal k�t�tt szerzõd�se lej�rta ut�n a Madrid j�t�kosa lesz. Futballt�rt�nelmi t�ny: soha nem lett az. Tal�n az�rt, mert a k�t csillag, Pusk�s �s Di St�fano legyõzte az idõt, s m�g �vekig j�tszott Madridban. A Real akkoriban egy�bk�nt nem csak hogy a vil�g legjobb, hanem a legjobban fizetõ egyes�lete is volt. A Madrid 1960 õsz�n az uruguayi Penarol ellen megnyerte a Vil�gkup�t, �s megszakadt egy sorozat. Az FC Barcelona a BEK nyolcadd�ntõj�ben elb�cs�ztatta a Realt. A kupasorozat �letre h�v�sa �ta ez volt az elsõ alkalom hogy a feh�rek nem jutottak t�l egy fordul�n, r�ad�sul �ppen a legnagyobb hazai vet�lyt�rs ellen buktak el. Megfordult a kocka: a nemzetk�zi sikerek ut�n a Madrid a spanyol lig�ban vette �t a hatalmat. A Barcelona elleni koari b�cs� ut�n a csapat minden erej�t a hazai bajnoks�g megnyer�s�re ford�totta. K�l�n�sen a Bernab�u-stadionban j�tszottak f�lelmetesen. 1957 �s 1964 nyara k�z�tt egyetlen bajnoki m�rkõz�s�t sem vesz�tettek el hazai p�ly�n. Pusk�s 1958 �s 1966 k�z�tt j�tszott rendszeresen a Madridban. E nyolc szezon alatt 120 hazai meccset v�vott a g�rda, s ebbõl kettõt vesz�tett el. A Real Madrid 1961-es bajnoki c�me egy �j korszak kezdet�t jelentette. 1969-ig mind�ssze egyszer, 1966-ban engedte �t m�s klubnak a bajnoki c�met. �rdekes, hogy �ppen ebben az esztendõben h�d�tott�k el �jra a BEK-serleget. Elõtte a Madrid m�g k�tszer bejutott a fin�l�b, de nyerni nem tudott. Az 1966-os d�ntõben a br�sszeli Heysel-stadionban a jugoszl�v Partizan Beograd volt az ellenf�l. A Real Madrid hatodszor is megnyerte a BEK-et. A csapatkapit�ny, Paco Gento a klub 75. BEK-m�rkõz�s�n 73. szerepl�s�t �nnepelte. Õ volt az egyetlen - s mind a mai napig õ az egyetlen -, aki hat gyõztes fin�l�ban is j�tszott.